Üdv! Én egy másik egyetem hallgatója vok,de az alábbi előadást meghallgatnám vágatlanul ugyanis csupa értelemes dologról beszélt az előadó. Ha vkinek megvan elküldhetné.
Örülünk, hogy tetszett, habár mi nem örülünk hogy ilyen vágott formában hallottál szegény Katinéniről :((( az az ember aki ezt feltette, biztos hogy elfogja nyerni a méltó büntetését. Nem közénk való. Nem viselkedik jó keresztényként, (persze ez nem is kötelező, csak ha már ide jár, akkor legalább EMBERként próbáljon meg viselkedni) leginkább JÚDÁS-hoz tudnám őt hasonlítani. Hátba támadni azt aki megosztja vele a saját szubjektív véleményét!!! Nem tudom ki vagy "kedves" ismeretlen de remélem lemondtál a jogi pályáról végleg mert ezeke után NE IS REMÉLD hogy bármelyik egyetem tárt karokkal fog fogadni téged!!! Én nem kívánok neked rosszat, mert nincs hozzá jogom, de kívánom, hogy megtanuld azt, hogy a tetteidnek következményei vannak... SZABÓ ANNAMÁRIA
A hírnév egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállítások összessége. Minden személynek elemi érdeke és alapvető joga, hogy az ő társadalmi értékelése pozitív legyen, azaz hogy jó hírneve legyen és hogy azt senki ne sértse meg, ne rontsa le. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel . Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók esetén a hírnévrontás (hitelrontás) a személyi érdeksérelmen túlmenően jelentős gazdasági-vagyoni hátrányt (kárt) is okozhat, de ez magánszemélyek esetén is előfordulhat.
A jó hírnév és a sajtó
Különösen súlyos, épp ezért külön is szabályozott eset az, ha a hírnévrontás széles nyilvánosság előtt történik. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlant tényt közöl vagy híresztel, illetőleg valós tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás). A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni . Az ún. sajtó-helyreigazítás tehát az általános személyiségvédelmi eszközök mellett egy sajátos személyiségvédelmi eszköz a jóhírnév helyreállítására, ha azt a sajtó útján sértették meg. Ha a helyreigazítási igénynek a jogsértő önként nem tesz eleget, akkor az igényt perben lehet érvényesíteni (sajtóper).
A képmáshoz és hangfelvételhez való jog
A képmás és a hangfelvétel az ember külső megjelenése, a személyiség megnyilvánulása a külvilág felé. A technika fejlődésének köszönhetően az emberekről igen gyakran készülnek fényképek, film-, videó- és hangfelvételek, melyek az érintettek beleegyezése - akár hallgatólagos tudomásulvétele - esetén nem jogellenesek. Tilos azonban a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Különös súlya van ezek esetében is a nyilvánosságra hozatalnak. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges . Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor nem kell ezt a hozzájárulást beszerezni. A törvény alapján a hatóság engedélyével az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyekről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből fel szabad használni. Az ilyen felhasználást az eltűnt személy felkutatását vagy körözését elrendelő, illetőleg az a hatóság (ügyészség, bíróság) engedélyezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik . Forrás: Magyarország.hu Kellemes olvasgatást és elmélkedést...
Üdv!
VálaszTörlésÉn egy másik egyetem hallgatója vok,de az alábbi előadást meghallgatnám vágatlanul ugyanis csupa értelemes dologról beszélt az előadó.
Ha vkinek megvan elküldhetné.
Örülünk, hogy tetszett, habár mi nem örülünk hogy ilyen vágott formában hallottál szegény Katinéniről :((( az az ember aki ezt feltette, biztos hogy elfogja nyerni a méltó büntetését. Nem közénk való. Nem viselkedik jó keresztényként, (persze ez nem is kötelező, csak ha már ide jár, akkor legalább EMBERként próbáljon meg viselkedni) leginkább JÚDÁS-hoz tudnám őt hasonlítani. Hátba támadni azt aki megosztja vele a saját szubjektív véleményét!!! Nem tudom ki vagy "kedves" ismeretlen de remélem lemondtál a jogi pályáról végleg mert ezeke után NE IS REMÉLD hogy bármelyik egyetem tárt karokkal fog fogadni téged!!! Én nem kívánok neked rosszat, mert nincs hozzá jogom, de kívánom, hogy megtanuld azt, hogy a tetteidnek következményei vannak...
VálaszTörlésSZABÓ ANNAMÁRIA
A jó hírnévhez való jog
VálaszTörlésA hírnév egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállítások összessége. Minden személynek elemi érdeke és alapvető joga, hogy az ő társadalmi értékelése pozitív legyen, azaz hogy jó hírneve legyen és hogy azt senki ne sértse meg, ne rontsa le. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel . Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók esetén a hírnévrontás (hitelrontás) a személyi érdeksérelmen túlmenően jelentős gazdasági-vagyoni hátrányt (kárt) is okozhat, de ez magánszemélyek esetén is előfordulhat.
A jó hírnév és a sajtó
Különösen súlyos, épp ezért külön is szabályozott eset az, ha a hírnévrontás széles nyilvánosság előtt történik. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlant tényt közöl vagy híresztel, illetőleg valós tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás). A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni . Az ún. sajtó-helyreigazítás tehát az általános személyiségvédelmi eszközök mellett egy sajátos személyiségvédelmi eszköz a jóhírnév helyreállítására, ha azt a sajtó útján sértették meg. Ha a helyreigazítási igénynek a jogsértő önként nem tesz eleget, akkor az igényt perben lehet érvényesíteni (sajtóper).
A képmáshoz és hangfelvételhez való jog
A képmás és a hangfelvétel az ember külső megjelenése, a személyiség megnyilvánulása a külvilág felé. A technika fejlődésének köszönhetően az emberekről igen gyakran készülnek fényképek, film-, videó- és hangfelvételek, melyek az érintettek beleegyezése - akár hallgatólagos tudomásulvétele - esetén nem jogellenesek. Tilos azonban a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Különös súlya van ezek esetében is a nyilvánosságra hozatalnak. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges . Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor nem kell ezt a hozzájárulást beszerezni. A törvény alapján a hatóság engedélyével az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyekről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből fel szabad használni. Az ilyen felhasználást az eltűnt személy felkutatását vagy körözését elrendelő, illetőleg az a hatóság (ügyészség, bíróság) engedélyezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik .
Forrás: Magyarország.hu
Kellemes olvasgatást és elmélkedést...